Éppen egy évvel ezelőtt a német Linda Stahl az esélyeket felborítva nyert aranyérmet a női gerelyhajításban, a 2010-es Atlétikai Európa Bajnokságon Barcelonában, az alkalomhoz méltó 66,81m-es egyéni csúccsal.

Talán nem is lett volna ez olyan nagy meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi két világbajnokságon mindkét alkalommal egyéni csúcsot dobott, csakúgy, mint a 2007-es U23-as világbajnokságon, amit megnyert.

Most is hasonló teljesítményre készül és arra, hogy első alkalommal dobogóra állhasson a soron következő világversenyen, miután a nyolcadik és hatodik helyen végzett az utóbbi két világbajnokságon Osakában és Berlinben.

Egy interjúban, amit a Német Atlétikai Szövetségnek adott, Stahl az idei szezon nehézségeiről és a tegui kilátásairól beszélt.

K: Linda, egy évvel ezelőtt szenzációs győzelmet ünnepeltél Barcelonában, azonban az idei szezonban, a világbajnokság felé közeledve, a dolgok nem mentek ilyen jól. Tudsz erre valamilyen magyarázatot adni?

V: Sem én, sem az edzőm Zöllkau nem találtunk erre magyarázatot. Az edzéseredményeim néha jobbak, mint tavaly. Egyszerűen csak nem sikerült versenyen a legjobb eredményem közelébe érnem. Áprilisig egész jól ment minden, a problémák azután jöttek. Sok nehézségem akadt a nekifutásommal. Még a Német Bajnokságon is számoltam a lépéseimet, ami soha nem történt meg velem azelőtt. A kasseli 57,67 méteremet szinte helyből dobtam.

K: Milyen reményeid vannak most?

V: Természetesen, gyakran kételyeim vannak magammal szemben, de remélem, hogy a világbajnokságon helyére billennek a dolgok. Mindig is későn kezdtem az évadot. Most csak szegyszerűen szeretnék tiszta fejjel kiállni. Korábban rendszeresen dobtam 50 métert edzésen és utána 60 felett versenyen.

K: Mit tudtál abból tanulni, hogy egy éve a csúcson voltál, most pedig a kritikákkal kell megküzdened?

V: Nem olyan nehéz sikeresnek lenni, mint utána annak is maradni. Most is szeretettel emlékszek az U23-as Európa Bajnokságra.  Akkoriban volt egy fogadásom a diszkoszvető Martin Wieriggel, hogy nyerek, annak ellenére, hogy közepes eredményeim voltak a verseny előtt. Egészen addig soha nem dobtam 60 méter felett, de a verseny végén enyém volt az aranyérem és 62,17m állt a nevem mellett. Martin ugyancsak megszerezte a bajnoki címet. Most is hasonló a helyzet.

K: A véleményed szerint mi a lényeges különbség a versenyen és edzésen nyújtott teljesítmény között?

V: Edzésen általában nincs rajtam olyan nagy nyomás. A verseny előtt teljesen koncentrált vagyok, zenét hallgatok, rendszerint Sean Paul dalait, és megpróbálok nyugodt maradni. Nagyon fontos, hogy az edzőm, Helge Zöllkau a közelemben van. Nem beszélgetünk, de biztonságot ad a jelenléte.

K: Lehet, hogy az idei eredményeid azért nem olyan jók, mert több időt fordítottál a tanulmányaidra?

V: Abszolút nem. Egy teljes év adatott nekem, hogy csak a gerelyre koncentráljak. Az Európa bajnoki győzelmem után nagyon élveztem a média érdeklődését.  Nem, biztosan nem az iskola volt, ami miatt nem ment olyan jól ez a szezon.

K: Miben látod a mestered, Helge Zöllkau erősségét, akit a világ egyik legjobb gerelyhajító edzőjének tartanak?

V: Helge Zöllkau mindig nyugodt. Egyedül a barcelonai selejtezőn volt egy kicsit ideges, mert majdnem kiestem. Amikor edzésen magyaráz, az egyszerre vidám, és nevelő célzatú, a pontos instrukciói végül mindig sikerhez vezetnek.

K: Milyen a kapcsolatod a többi német gerelyhajítóval?

A: Katharina Molitorral jól ismerjük egymást. Ő is velem edz Leverkusenben, most is a lakótársam az edzőtáborban Jeju szigetén. Christina Obergföllel jól kijövök, de csak a nagyobb nemzetközi versenyeken találkozunk.

K: Szerinted kik lesznek a világbajnokság favoritjai?

V: Az eredményeik alapján Barbara Špotáková, az orosz Mariya Abakumova és termlészetesen Christina Obergföll. Emellett biztos vagyok, hogy Katharina Molitor megcsillantja tehetségét Teguban.

forrás: european-athletics.org