Matthias de Zordo

A német gerelyhajító Matthias De Zordo csodálatos eredményekkel zárta a nyári szezon végét az elmúlt hetekben. Először az esélyeket felborítva megszerezte az aranyérmet a Világbajnokságon, majd később Brüsszelben a saját egyéni csúcsát 88,36m-re javítva megnyerte a „Samsung Diamond League” valódi gyémántért folytatott küzdelmét.

A 23 éves katona riportot adott a Német Atlétikai Szövetség weboldalának  (www.leichtathletik.de) a Világbajnoksággal kapcsolatban, beszélt a rivális Andreas Thorkildsenről és a 90 méteres határ túldobásáról.

K: Matthias, gratulálunk a győzelmeidhez Teguban és Brüsszeben, számítottál egyáltalán előtte valamelyikre is?

A: Ahogy már Teguban is elmondtam, nagyszerű formában voltam. Valójában egyéni csúcsot akartam ott dobni, ami aztán csak Brüsszelben sikerült. A szezon kezdetén tudtam, hogy jól dobálok, csak éppen nem tudtam minden mozgást megcsinálni teljes sebességnél, de egy valamiben biztos voltam: a technikám megfelelően működik.

K: Hogyan értékeled a brüsszeli harmadik dobásod, az egyéni csúcsodat?

A: Tudtam, hogy jól sikerült. Abban a pillanatban, amikor a gerely elhagyta a kezemet éreztem, hogy messzire fog szállni. Minden eddiginél gyorsabban futottam neki, de ilyen sebességnél még sohasem jött össze minden. Ez alkalommal azonban összeállt a technikám.

K: A norvég Andreas Thorkildsen egészen addig vezette a „Diamond League” pontversenyét. Gondoltad, hogy az orra elől elcsenheted a 40 ezer dolláros fődíjat?

A: Nem tudom mi a helyzet Andreasszal jelenleg. Azt gondoltam volna, hogy a Világbajnokság után vissza fog vágni és megmutatja mire képes valójában. Azonban problémái vannak a technikájával, csakúgy, mint Teguban: nem gyorsítja megfelelő hosszan a vállát amikor dob, azt mondta ő sem tudja a hiba okát.

K: Tökéletes szezonod volt?

A: Majdnem tökéletes szezonról beszélhetünk, számomra csak egy apró dolog hiányzott: egy igazi küzdelem Andreasszal. A többi gerelyhajító teljesítménye természetesen nem volt rossz, de a gerelyhajítást érdekessé kell tennünk azáltal, hogy nagyszerű küzdelmeket mutatunk a közönségnek, ez a versenyek igazi attrakciója. Remélem Andreas a következő évre újra formába jön.

K: A világbajnokságon aratott győzelmed után azt mondtad úgy érzed, mintha álmodnál. Milyen hamar sikerült visszatérned a valóságba?

A: Az álom néhány napig tartott. Miután visszatértem Teguból, a frankfurti repülőtéren sokan üdvözöltek, a szüleim, barátok és a család mind ott voltak. Saarbruckenben az atlétikai szövetség tartott egy kis ünnepséget a részemre. Aztán még néhány más ünnepség következett. Azonban hamar elérkezett a pont, amikor azt mondtam magamnak: “Még két versenyed van hátra, koncentrálj ezekre.”

K: Van már valami speciális helyed az aranyérmed számára?

A: Nagyon jó helyen van a TV feletti polcon, ahol a tavaly nyári barcelonai Atlétikai Európa Bajnokságon nyert ezüstérmemet is tartom.

K: Ez az év anyagilag is gyümölcsöző volt számodra, van valami terved azzal kapcsolatban, hogy mit fogsz a pénzzel kezdeni?

A: Ezen még nem gondolkodtam. Még listát sem készítettem arról, hogy hol és mennyi pénzt nyertem. Természetesen jó dolog a pénz, de nekem nem ez az elsődleges. Nem a pénz miatt versenyzek, hanem mert élvezem a gerelyhajítást.

K: Milyen nagy a kísértés a tekintetben, hogy csak a babérjaidon üljél a tél folyamán?

A: Nagyon messze vagyok attól a helyzettől! Épp ellenkezőleg gondolom: a siker csak még jobban felspanolt, és biztos vagyok benne, hogy Andreas sem fog tétlenül ücsörögni. Nagyon keményen fog dolgozni, hogy engem és a többieket is sarokba szorítson.

K: Közelítesz a 90 méteres vonalhoz. Mit gondolsz, jövőre eléred?

A: Látható, hogy évről-évre fejlődök, ezért bizakodok a következő szezonnal kapcsolatban is. Meg fogjuk látni hogyan fog ez sikerülni az Atlétikai Európa Bajnokságon és az Olimpián. A 90 méter túldobása minden gerelyhajító álma, nagyszerű lenne, ha éppen az olimpiai döntőben tudnám túlhajítani. Ezért fogunk továbbra is keményen dolgozni.

forrás: IAAF